Belgrádban vagyunk. Bukarest kutyafasza ahhoz képest, ami itt van. Mindenki fapofával vezet, nagyon nyugodtan vágódnak be eléd. Iszonyú őrült.

Kerestük az állomás melletti hostelt, és találtunk egy irtó kedves párt. Kértük, hogy mutassák meg, merre van az állomás, erre felajánlották, hogy elvezetnek odáig. Most épp őket követjük.

Muravicánál léptük át a határt utazásunk első napján. Jelenleg Belgrád fele tartunk. A határőrök nagyon kedvesen fogadtak mindkét részről, igaz, egyszer sem mondtuk meg, hogy úticélunk Koszovó. A vidék nagyon csendes, igazából az egyedüli bosszantó dolog, hogy bár térkép szerint gyerekjáték eljutni Belgrádig, az útirányjelző táblák hiányoznak, így csak kérdezősködéssel tudhatjuk meg, hogy merre van Belgrád.