A jó öreg military hátizsák tökéletes egy koszovói úthoz, nem gondoljátok? És szerintem sokkal kevesebb ruhát hozok magammal, mint bármelyik fiú bármilyen csapatban. Három hosszú- és négy rövid ujjú póló, kivételesen egyik sem narancssárga; egy farmer, sapka, sál és egy bőrkabát hűvösebb időkre és az elmaradhatatlan zsebes vászongatya. Van viszont egy új csuklyás szerzemény: fekete-kék csíkok piros szegéllyel, szerb és albán színek szép elegye. Orhan Pamuk: Hó lapul a jegyzetfüzet mellett (igen, és írószert is csak én hozok). Nagyon sok közös elem van a mi útunk és a könyvbeli riportút között, legalábbis úgy érzem, erről majd írok később bővebben, mert most le kellene már feküdni. Korán kelünk, 5 óránk is alig marad aludni.

Még egy gyors lista arról, ami a munkánkhoz szükséges:

1 videokamera, hozzávaló kazettával
1 digitális diktafon és MP3 lejátszó fülhallgatóval
1 kazettás diktafon, kazettát még nem találtunk hozzá
1 digitális fényképezőgép

Most Sipi azt mondja, aki ki akar rabolni, ne a blogból értesüljön arról, mi van a tarsolyunkban. Szerinte hívjatok minket, ha meg akarjátok tudni, mi van nálunk, és érdemes-e megfújni. Van roamingunk is.

Címkék: inventár, kütyük, személyes

Elküldve: 2008. február 26., 02:54-kor. A válaszokat követheti RSS 2.0-vel.